Lesz-e magyar nemzeti légitársaság?
Gy. Z. | 2012-02-02 03:15:30
A magyar nemzeti légitársaság tegnap reggel még rendben elindította járatait Frankfurtba, Milánóba, Párizsba, Londonba, Koppenhágába és Stockholmba is. Vajon meddig tartható fenn ez az „idilli” helyzet? És miért fontos a Malév; miért éri meg az államnak évente sok milliárd forintot beletömni egy stabilan veszteséges cégbe?
Versenyhátrányt jelentene
A magyar kormány már felkészült a Malév csődjével beálló helyzetre, és rendelkezett az utasok kártalanításáról. A hivatalos lapban kedden megjelent az a kormányrendelet, amely szabályozza a nemzeti légitársaság csődje esetén az utasok kártalanításának módját, az érintettek körét és az egyes feltételeket. A Malév-csoport mintegy 2600 embernek ad jelenleg munkát, félezernél több magyar vállalkozásnak rendszeresen megrendelést nyújt, mintegy 6 milliárd forintot fizet ki évente a kis- és közepes vállalkozásoknak. A csoport éves szinten mintegy 10 milliárd forint adót fizet, a közvetett és közvetlen pozitív költségvetési bevételi hatása pedig 70 milliárd forint körüli. A társaság árbevételének döntő többsége, csaknem 60 milliárd forint külföldről származik, így a Malév Zrt. az ország harminc legjelentősebb exportőre között is szerepel.
Mindemellett a Malév számos, nehezen számszerűsíthető előnyt is hoz az ország számára. A turista látogatók a társaság szolgáltatásait igénybe véve találkoznak először a magyaros vendégszeretettel, az itteni borokkal, pálinkákkal és a népszerű turisztikai látványosságokról szóló ismertetőkkel. A Malév így sok külföldi számára bizonyos értelemben az ország kapuja. Külföldi vállalatok beruházási, befektetési döntéseinél (mint például a kecskeméti Mercedes-gyár) kiemelt szempontként merül fel az adott térség egy napon belüli elérhetősége-elhagyhatósága. A nemzeti légitársaság hiánya tehát komoly versenyhátrányt jelentene Magyarországnak.
„Hézagmentes” átállás
Berényi János, a Malév igazgató tanácsának elnöke azt közölte hétfő délutáni sajtótájékoztatóján: feladatuk most a „hézagmentes” átállás, ami azt jelenti, hogy igyekeznek a Malévot addig működtetni, amíg a háttérből elő nem léphet egy új nemzeti légitársaság. Tekintettel arra, hogy a Malévnak a jelenlegi formájában napjai vagy órái lehetnek hátra, a kérdés mára annyi maradt, hogy milyen formában folytatódik a nemzeti légitársaság működése. A megoldás nem egyedi és nem példa nélküli a légi közlekedésben. A nagy hagyományokat maga mögött tudható Swissair, Svájc nemzeti légitársasága éppen tíz esztendeje került hasonló helyzetbe. Az 1931-ben létrejött és a világ legmegbízhatóbb légitársaságának tartott Swissairt – amelynek működését egyszerűen a svájci órákéhoz hasonlították – dicsérték pénzügyi stabilitásáért; a Swissair egyszerűen nemzeti szimbólumnak, ikonnak számított.
A hanyatlás 1997-ben kezdődött el a cég átalakításával, expanzív törekvésekkel, majd a szeptember 11-i merénylet nyomán a légi közlekedés pangásával súlyosbodott. A Swissair drámaian veszített az értékéből, és 2001 októberére mindössze egyetlen gépe maradt, amelyet 2002. március 31-ig a berni kormány üzemeltetett. A Swissair leányvállalatára, a Crossairre alapozva 2002. április 1-jén megalakult a Swiss nevet viselő légitársaság.
Eltűnt zászlóshajók
Hasonló forgatókönyvet követett az ugyancsak nemzeti ikonnak számító, 1923-ban létrejött belga Sabena. A cég 2001-ben jelentett csődöt, ezért 2002 februárjában új légitársaság alakult meg, amely a Brussels Airlines nevet kapta – és megkapta a társaság székhelyéül szolgáló Sabena Házat is a brüsszeli repülőtér területén, Zaventemben.
Az Egyesült Államok légi társaságai kifejezetten kereskedelmi alapon működnek, kiemelkedvén azonban közülük, mintegy zászlóshajóként működött 1927 és 1991. december 4. között a PanAm. New York panorámájához a mai napig hozzátartozik az Empire State Building szomszédságában emelkedő egykori székház, amelyről mára már lekerült a felirat és a napkorongot jelképező kék logó.
vélemény
Adieu Merkozy!Adio Merkozy! Bienvenue Merkollande! Meghalt a király, éljen a király! – így ment ez, mióta föld és a világ, s most sincs másképpen. Van, aki siratja, van, aki alig várta a Merkozy néven elhíresült francia-német vezető páros, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök olajozottan működő, egyhúron pendülő párosának széthullását, de egy valamiben kevesen kételkednek; mégpedig abban, hogy az elmúlt négy évben e két „államférfi” határozta meg az Európai Unió gazdaságpolitikáját, nem kis mértékben nemcsak a franciák-németek-görögök, hanem bizony a mi mindennapjainkat is. »
Gál Mária
PlágiumLassan már az analfabéták is föl tudják mondani a szellemi termékek jogvédelmének szabályait, hogyan és miképpen szabad idézni a más dolgozatából, illetve mi a különbség a kisdoktori meg a szakdolgozat között? Mert lopni nem szép dolog – bár mindenki csinálja egy bizonyos tanultsági szint fölött. »
Krebsz János
Ankaro-damaszkuszáltanParadoxális oka annak, hogy Törökország régiómenedzseri státusépítése 2011 óta álldogál: éppen Szíria, az az ország, amelyet a közös határon fenyegetően tett-vett haderők csak 1998-ban tudtak meggyőzni arról, hogy jobb, ha nem támogatja a Kurd Munkáspártot. Az Aszad rezsim máris úgy látta, hogy egy Ankarával vívott háború kockázata nem éri meg, hogy a kurdokat felhasználva tartsanak Iránnal együtt sakkban egy NATO-tag és Amerika-barát országot, amely már akkor túl régióhangos volt az ízlésüknek. »
Ady András



Hozzászólások
Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.
Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!