„Leader nélkül is van élet”
Interjú Borboly Csabával, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnökével
S. M. L. | 2010-03-19 08:13:17
nyomtat | elküld

Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a lapunknak adott interjúban kifejti, a civilszervezetek, magánszemélyek és települések közötti együttműködésre alapozó programnak semmi köze az autonómiához. Azt hangsúlyozza, hogy az uniós vidékfejlesztési források töredékét teszik ki a leaderes pénzek, s egy térség enélkül is lehet sikeres a források lehívásában.

A Leader jelentős decentralizáció révén csökkenti a regionális Vidékfejlesztési Ügynökségek befolyását. A Székelyföldnek nem lett volna érdeke pontosan ezért lefedni teljes területét Leader helyi akciócsoportokkal?

– Először is szeretnék eloszlatni egy tévhitet: a Leader programnak semmi köze nincs az autonómiához és a jelenlegi regionális felosztáshoz. Ez települések, civil szervezetek, magánszemélyek együttműködésén alapuló program. A Leader-térségek úgy alakulnak meg, ahogy a helyi partnerek ezt akarják, megyénkben a helyi szereplők széki megoszlásban akarták.

Azok fogtak össze, akik úgy gondolták, hogy együtt tudnak működni, ez a program lényege, ebbe semmi beleszólása nincs sem a megyei tanácsnak, sem a gyulafehérvári fejlesztési ügynökségnek. Négy-öt millió euróról van szó térségenként, ami nem egy világrengető összeg, ennél sokkal többet összepályázhat akár egy 2-3 ezres falu is más uniós programokból.

Foltokban létező helyi akciócsoportokkal elképzelhető összefüggő székelyföldi vidékfejlesztés?

– Ismétlem, a Leader nem a vidékfejlesztés alapegysége, motorja. A vidékfejlesztésen belül a Leader segítség lehet a sikeres fejlesztési politikában, de nem meghatározó a szerepe. A programot arra találta ki az EU, hogy a térségi partnerek közötti együttműködési készségeket fejlessze, ez nem helyettesítheti a markáns fejlesztési cselekményeket, egy térség Leader nélkül is lehet sikeres az uniós források lehívásában, és Leaderrel is lehet sikertelen.

Borboly Csaba

Fotó: ÚMSZ/archív

Létezik átfogó székelyföldi fejlesztési koncepció?

– Jó másfél éve vagyok megyeitanács-elnök, ez idő alatt számos stratégiai jellegű fejlesztési anyag elkészült. Szerintem nem ez a lényeg, hanem az, hogy a konkrét célkitűzéseket miként valósítjuk meg. A gazdasági válság amúgy is felülírt minden korábbi fejlesztési koncepciót, mert bebizonyosodott, hogy a korábbi fejlesztéspolitika axiómái nem állták meg a helyüket.

Az elmúlt másfél évben körvonalazódott egy megyei, székelyföldi fejlesztéspolitikai koncepció, lényege az, hogy e térség fejlődését a sok kis egzisztenciára alapozott entitásként akarjuk megvalósítani, hangsúlyozva mindazt, ami megkülönböztet minket másoktól, keresve komparatív előnyeink minél hatékonyabb kihasználásának lehetőségeit.

Lehet tudni, hogy 2011 és 2013 között milyen fejlesztésekre, és mennyit költene a Székelyföld?

– Székelyföld a köztudatban Hargita és Kovászna megyét, és Maros megye egy részét jelenti, ezért erre pontos választ Hargita megyei tanácselnökként nem adhatok. Amire pontos választ tudok adni, az Hargita Megye Tanácsára vonatkozik, arra, hogy 2010-es költségvetésünk főösszege 60 százalékkal meghaladja a tavalyit, köszönhetően számos európai EU-s projektünknek, ami a mostani válságos, megszorítós időszakban elfogadhatónak tűnik.

Remélem, tartani tudjuk ezt a jó irányt az elkövetkező években is, de a térségbe érkező fejlesztési források alakulása nem csak tőlünk függ. Fontos szereplők e kérdésben a helyi önkormányzatok, különösen a városok, a vállalkozói szféra és a civil szervezetek.

Demokrata-Liberális Párti berkekből röppent fel a hír, hogy nem Maros, hanem Brassó megye lenne Kovászna és Hargita társa az új régiós felosztásban. Ha Marost és Hargitát egy megyehatárokon átnyúló Leader-térség kötné össze, nem lenne ez még egy igen erős érv a természetes összetartozásra?

– Azokon a fórumokon (SZÁT, Koalíciós Egyeztető Tanács), ahol én megfordulok, nem hallottam erről a felvetésről. Amúgy Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régióba történő szervezése mellett sokkal nyomósabb érveink vannak, mint ilyen vagy olyan Leader-térség szervezése. És itt most nem venném elő a történelmi, földrajzi, intézményszervezési hivatkozásokat, hanem csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy az EU fejlesztéspolitikájának az alapját a fejlettségben alulmaradt régiók felzárkóztatása, lakosaik életminőségének javítása jelenti.

Ezért az a régió, amelynek átlagos fejlettségi mutatói alacsonyabbak, több pénzt kap egy lakosra, a magasabb fejlettségű mutatóval rendelkező meg kevesebbet. Ezért a székelyföldi románok, magyarok azzal járnak jól, ha viszonylag alacsonyabb fejlettségű megyékkel kerülnek egy régióba. És persze ennek a fordítottja is igaz.

Elemi érdekünk, hogy Románia egyik legfejlettebb megyéjével, Brassóval ne közösködjünk, ugyanis a közösből még a mainál is alacsonyabb arányban részesednénk, és elvonna tőlünk minden forrást. Ha Románia komolyan veszi az uniós fejlesztéspolitika lényegét, akkor nincs más út, mint az, hogy külön fejlesztési régiókba szervezi az elmaradottabb megyéket, és külön régióba a fejlettebbeket, mert a lényeg a fejletlenebbek felzárkóztatása.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Frankie vacsorája

Valakiknek szemet szúrt, nincs különösebb jelentősége, ki volt a nemzetféltő szemfüles, kotnyeles hongazda, fő hogy jól értesült demagóg legyen, szóval valakinek feltűnt és tüstént közhírré kürtölte, hogy az IMF romániai tárgyalódelegációjának vezetője hazánk exkluzív fővárosában a legislegfényűzőbb éttermekben költi el szerénynek nem mondható vacsorkáját. »

Sebestyén Mihály
A kormányos és matrózai

A kelet-európai országok gyakran hasonlítják magukat hajózási eszközökhöz. Például gyorsnaszádhoz. Vagy fregatthoz. Leginkább a kormányosok dicsérik így – mint roma titulálja lónak gebéjét – megrozzant bárkájukat. A kormányos utasításához leginkább a mi hajóskapitányunk ért. Sőt, az szinte románikum, hogy a kormányos kezét-lábát a kapitány mozgatja. Most éppen partra tette. »

Ambrus Attila
Miért érné meg?

Le a kalappal Amerika előtt azért, ahogy lemenedzselte a líbiai hadmozdulatokat! Ahogy hófehéren ment bele a könnyen végtelenné válható konfliktusba (valójában csak a nyitólépéseket tette meg a sakkjátszmában), és éppen ilyen makulátlanul vonult vissza: ha baj van, vigye el a NATO a balhét. Szerintem a globális zsernyáknak ez volt az első igazi katonapolitikailag felnőtt cselekedete: reszkírozott, de nem emelte addig a tétet, hogy nagyot bukjon, ha rajtaveszt. »

Ady András