– Először is szeretnék eloszlatni egy tévhitet: a Leader programnak semmi köze nincs az autonómiához és a jelenlegi regionális felosztáshoz. Ez települések, civil szervezetek, magánszemélyek együttműködésén alapuló program. A Leader-térségek úgy alakulnak meg, ahogy a helyi partnerek ezt akarják, megyénkben a helyi szereplők széki megoszlásban akarták.

Azok fogtak össze, akik úgy gondolták, hogy együtt tudnak működni, ez a program lényege, ebbe semmi beleszólása nincs sem a megyei tanácsnak, sem a gyulafehérvári fejlesztési ügynökségnek. Négy-öt millió euróról van szó térségenként, ami nem egy világrengető összeg, ennél sokkal többet összepályázhat akár egy 2-3 ezres falu is más uniós programokból.

– Ismétlem, a Leader nem a vidékfejlesztés alapegysége, motorja. A vidékfejlesztésen belül a Leader segítség lehet a sikeres fejlesztési politikában, de nem meghatározó a szerepe. A programot arra találta ki az EU, hogy a térségi partnerek közötti együttműködési készségeket fejlessze, ez nem helyettesítheti a markáns fejlesztési cselekményeket, egy térség Leader nélkül is lehet sikeres az uniós források lehívásában, és Leaderrel is lehet sikertelen.

Fotó: ÚMSZ/archív

– Jó másfél éve vagyok megyeitanács-elnök, ez idő alatt számos stratégiai jellegű fejlesztési anyag elkészült. Szerintem nem ez a lényeg, hanem az, hogy a konkrét célkitűzéseket miként valósítjuk meg. A gazdasági válság amúgy is felülírt minden korábbi fejlesztési koncepciót, mert bebizonyosodott, hogy a korábbi fejlesztéspolitika axiómái nem állták meg a helyüket.

Az elmúlt másfél évben körvonalazódott egy megyei, székelyföldi fejlesztéspolitikai koncepció, lényege az, hogy e térség fejlődését a sok kis egzisztenciára alapozott entitásként akarjuk megvalósítani, hangsúlyozva mindazt, ami megkülönböztet minket másoktól, keresve komparatív előnyeink minél hatékonyabb kihasználásának lehetőségeit.

– Székelyföld a köztudatban Hargita és Kovászna megyét, és Maros megye egy részét jelenti, ezért erre pontos választ Hargita megyei tanácselnökként nem adhatok. Amire pontos választ tudok adni, az Hargita Megye Tanácsára vonatkozik, arra, hogy 2010-es költségvetésünk főösszege 60 százalékkal meghaladja a tavalyit, köszönhetően számos európai EU-s projektünknek, ami a mostani válságos, megszorítós időszakban elfogadhatónak tűnik.

Remélem, tartani tudjuk ezt a jó irányt az elkövetkező években is, de a térségbe érkező fejlesztési források alakulása nem csak tőlünk függ. Fontos szereplők e kérdésben a helyi önkormányzatok, különösen a városok, a vállalkozói szféra és a civil szervezetek.

– Azokon a fórumokon (SZÁT, Koalíciós Egyeztető Tanács), ahol én megfordulok, nem hallottam erről a felvetésről. Amúgy Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régióba történő szervezése mellett sokkal nyomósabb érveink vannak, mint ilyen vagy olyan Leader-térség szervezése. És itt most nem venném elő a történelmi, földrajzi, intézményszervezési hivatkozásokat, hanem csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy az EU fejlesztéspolitikájának az alapját a fejlettségben alulmaradt régiók felzárkóztatása, lakosaik életminőségének javítása jelenti.

Ezért az a régió, amelynek átlagos fejlettségi mutatói alacsonyabbak, több pénzt kap egy lakosra, a magasabb fejlettségű mutatóval rendelkező meg kevesebbet. Ezért a székelyföldi románok, magyarok azzal járnak jól, ha viszonylag alacsonyabb fejlettségű megyékkel kerülnek egy régióba. És persze ennek a fordítottja is igaz.

Elemi érdekünk, hogy Románia egyik legfejlettebb megyéjével, Brassóval ne közösködjünk, ugyanis a közösből még a mainál is alacsonyabb arányban részesednénk, és elvonna tőlünk minden forrást. Ha Románia komolyan veszi az uniós fejlesztéspolitika lényegét, akkor nincs más út, mint az, hogy külön fejlesztési régiókba szervezi az elmaradottabb megyéket, és külön régióba a fejlettebbeket, mert a lényeg a fejletlenebbek felzárkóztatása.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!