Külügyér, kémfőnök, kormányfő?
Bogdán Tibor | 2012-02-08 00:28:27
Mihai Răzvan Ungureanu a hazai diplomácia vezetőjeként azon volt, hogy megtisztítsa a tárcát a „megcsontosodott mamutoktól”, a Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetőjeként példás diszkrécióról tett bizonyságot.
Az értelmiség csillaga
A 43 éves megbízott miniszterelnök Iaşi-ban született, egyes lapforrások szerint zsidó családban; apja a helybeli egyetem kémia-fizika tanára, majd alpolgármestere volt. Ungureanu a forradalom előtt a KISZ KB póttagjaként tevékenykedett. (Ezek után némileg furcsán hangzott miniszterelnöki nevesítése után tett kijelentése, miszerint ő mindenkor jobboldalinak tekintette magát). A kilencvenes évek elején a nagy tekintélynek örvendő muzikológus, Iosif Sava a román értelmiség csillagaként futtatta fel. Ungureanu életrajza valóban benyomáskeltő: a iaşi-i Al. I Cuza Egyetem történe- lem karán végzett, ugyanitt szerzett doktori diplomát 2004-ben. Az Oxfordi Egyetem keretében működő St. Cross College oktatási részleggel társult Centre for Jewish and Hebrew Studies intézetben folytatta tanulmányait, itt tette le mesterfokú vizsgáit. Kitűnően beszél angolul, franciául és németül, magyarul is ért-olvas.
Fotó: archív
Mihai Răzvan Ungureanu kémfőnökből lett megbízott kormányfő. Traian Băsescu embere?
Băsescu liberális híve
A bukaresti diplomácia vezetőjeként azon volt, hogy megtisztítsa a tárcát a régi rendszer „megcsontosodott mamutjaitól”, a Külső Hírszerző Szolgálat vezetőjeként példás diszkrécióról tett bizonyságot.
Kérésére a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Országos Tanács megvizsgálta Románia nagyköveteinek szekus dossziéit, aminek nyomán a volt politikai rendőrség több besúgója is távozni kényszerült a tárcától. Ezzel meg is fiatalította a román diplomáciai testületet. Ő „fedezte fel” a demokrata liberálisok jelenlegi európai parlamenti képviselőjét, Cristian Predát, de későbbi, és nemrégiben a Băsescu-rendszer ellen tüntetőket minősíthetetlen jelzőkkel illető és ezért távozni kényszerült utódját, Teodor Baconschit is – bár lehet, ez utóbbira már nem annyira büszke.Külügyminiszteri tisztségéből az őt kinevező Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök felszólítására mondott le, miután az iraki amerikai támaszponton dolgozó és az amerikai katonai rendőrség által letartóztatott két román munkavállaló, Ilie Nelu és Adrian Gâncea helyzetéről előbb Traian Băsescu államfőt tájékoztatta és csak utána a kormányfőt, aki egyébként a sajtóból értesült a történtekről. A két románnak egyébként azért gyűlt meg a baja az amerikaiakkal, mert a katonai támaszpont területén filmeztek.
Gesztusát később Ungu- reanu azzal indokolta, hogy Băsescunak mint a Külső Hírszerző Szolgálatot felügyelő Legfelsőbb Védelmi Tanács elnökének számolt be a két román állampolgár fogságba kerüléséről, mivel kémkedés gyanúja is felmerült.A két román állampolgár egyébként rövid időn belül szabadult és hazakerült, a történtek és a részletek azonban mindmáig homályban maradtak.
Politikai ellenfelei egyébként többször is megvádolták azzal, hogy a Külügyminisztériumot miniszteri mandátuma idején mindvégig a Külső Hírszerző Szolgálat ellenőrzése alá rendelte. A szakítás valós oka azonban feltehetően az volt, hogy Ungu- reanu mindvégig jó viszonyt ápolt Traian Băsescuval is, még akkor is, amikor az államfő és a miniszterelnök közötti konfliktus végletesen elmérgesedett. Elmozdítása tekintetében nyilván sokat nyomott a latban az is, hogy a 2007.-es új év beköszöntését Traian Băsescu mellett ünnepelte a bukaresti Egyetem téren.Hazai politikai megfigyelők mindenképpen a Băses- cu–Tăriceanu konfliktus áldozatának tekintik. Nem sokkal lemondása után már a Külső Hírszerző Szolgálat élén találkozhattunk vele, amelynek igazgatói tisztsége korábbi betöltője, Claudiu Elwis Săftoiu lemondása után közel egy esztendeig üresen állt. Ezt a feladatkört látta el egészen mostani megbízott kormányfővé történt kinevezéséig.
Nem gazdag – nem szegény
Mihai Răzvan Ungureanu – legalábbis vagyonbevallása alapján – nem tartozik a gazdag romániai politikusok közé. Három földterület tulajdonosa: egy 5000 négyzetméteres nistoreşti-i teleké, amelyet feleségével közösen birtokol; egy 20 ezer négyzetméteres szántóterülettel Slo- bozia határában, ezt adományként kapta; továbbá egy 4200 négyzetméteres voluntari-i telekkel, itt áll egyébként 283 négyzetméteres háza is – mindkettőt 2007-ben vásárolta. Iaşi-ban minde- mellett 42 négyzetméteres lakással is rendelkezik. Gépkocsija nincs, bankbetétjein 14 000 euró és 28 ezer lej szerepel. 2006-ban azonban két kölcsönt is felvett: 54 482 lejes és 84 500 eurós hitelét 2021-ig illetve 2031-ig kell visszafizetnie.
A Külső Hírszerző Szolgálattól 2010-ben 66 147 lej fizetést, a Bukaresti Egyetemtől 28 547 lejt kapott. Emellett 2000 lejes juttatásban részesült az sajtóholding részéről. Felesége a fundeni-i kórháztól 45 ezer lejben részesült, az OMV-nek orvosi tanácsadást nyújtó cége viszont közel 356 ezer lejt hozott a családi költségvetésbe.
vélemény
Adieu Merkozy!Adio Merkozy! Bienvenue Merkollande! Meghalt a király, éljen a király! – így ment ez, mióta föld és a világ, s most sincs másképpen. Van, aki siratja, van, aki alig várta a Merkozy néven elhíresült francia-német vezető páros, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök olajozottan működő, egyhúron pendülő párosának széthullását, de egy valamiben kevesen kételkednek; mégpedig abban, hogy az elmúlt négy évben e két „államférfi” határozta meg az Európai Unió gazdaságpolitikáját, nem kis mértékben nemcsak a franciák-németek-görögök, hanem bizony a mi mindennapjainkat is. »
Gál Mária
PlágiumLassan már az analfabéták is föl tudják mondani a szellemi termékek jogvédelmének szabályait, hogyan és miképpen szabad idézni a más dolgozatából, illetve mi a különbség a kisdoktori meg a szakdolgozat között? Mert lopni nem szép dolog – bár mindenki csinálja egy bizonyos tanultsági szint fölött. »
Krebsz János
Ankaro-damaszkuszáltanParadoxális oka annak, hogy Törökország régiómenedzseri státusépítése 2011 óta álldogál: éppen Szíria, az az ország, amelyet a közös határon fenyegetően tett-vett haderők csak 1998-ban tudtak meggyőzni arról, hogy jobb, ha nem támogatja a Kurd Munkáspártot. Az Aszad rezsim máris úgy látta, hogy egy Ankarával vívott háború kockázata nem éri meg, hogy a kurdokat felhasználva tartsanak Iránnal együtt sakkban egy NATO-tag és Amerika-barát országot, amely már akkor túl régióhangos volt az ízlésüknek. »
Ady András



Hozzászólások
Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.
Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!