Kémfőnök kormányfő
Mihai Răzvan Ungureanu, a külföldi hírszerzés vezetője a távozó Emil Boc utódja
ÚMSZ-összeállítás | 2012-02-07 01:19:09
nyomtat | elküld

Mihai Răzvan Ungureanunak, a külföldi hírszerzés (SIE) vezetőjének, volt külügyminiszternek adott tegnap este kormányalakítási megbízást Traian Băsescu, miután a déli órákban elfogadta Emil Boc lemondását. Az ellenzék a Cotroceni-palotában tartott tárgyalásokon a parlament feloszlatását és előrehozott választásokat kért.

Mihai Răzvan Ungureanunak, a külföldi hírszerzés (SIE) vezetőjének, volt külügyminiszternek adott tegnap este kormányalakítási megbízást Traian Băsescu államfő, miután a déli órákban elfogadta Emil Boc miniszterelnök lemondását. „A parlamenti pártokkal folytatott tárgyalásaimon két álláspont körvonalazódott: a koalíciós alakulatok folytatni akarják az elkezdett munkát, az ellenzék pedig a parlament feloszlatását és előrehozott választásokat kért” – fogalmazott Băsescu. Hozzátette: államfőként kötelessége biztosítani az ország stabilitását, ezért nem támogatja az előrehozott választásokat, hanem novemberig tartó kormányzást szeretne. „Az előrehozott választások megszervezése legalább öt hónapig tart. Meggyőződésem, hogy az országnak rendkívüli finanszírozási problémákkal küszködne, ha öt hónapig csupán a folyó ügyeket igazgató, ügyvivő kormánya lenne” – indokolta döntését az államfő.

kep alairas

Fotó: Mediafax

Răzvan Mihai Ungureanu volt külügyminisztert, a Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetőjét bízta meg kormányalakítással Traian Băsescu államfő

A bejelentés után szót kapott Mihai Răzvan Ungureanu is, aki megköszönte a bizalmat és gyors kormányalakítást ígért. A Tăriceanu-kormány volt külügyminisztere – aki korábban a Nemzeti Liberális Párt tagja volt – közölte: prioritásának tekinti az ország gazdasági stabilitását. Hozzátette, ma  megkezdi a tárgyalásokat a koalíció vezetőivel a kabinet összetételéről.

USL: Băsescu hazudik

„Az államfő hazudik, amikor azt állítja, hogy az előrehozott választások megszervezéséhez öt hónapra van szükség” – szögezte le Băsescu bejelentésére reagálva Crin Antonescu. Az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnöke az alkotmányt idézve elmondta: az idő előtt választásokat akkor írják ki, ha hatvan napon belül két egymást követő kormányalakítási kísérlet kudarcba fullad. (A törvény szerint a választások időpontját a szavazás időpontja előtt 90 nap előtt ki kell tűzni – szerk. megj.) Antonescu szerint az államfő ismét semmibe vette a „népakaratot”, szűk pártérdeknek szolgálta ki az országot. A politikus egyben leszögezte, pártjának már semmi köze a leendő miniszterelnökhöz. Közölte: az USL várhatóan nem vesz részt a kormány beiktatásáról szóló szavazáson, vagy ha igen, akkor leszavazzák az Ungureanu-kormányt

A kicsik maradnának az eddigi koalícióban

Az államfő délután konzultált hivatalában a pártok vezetőivel a kormányfő lemondásával előállt helyzetről. Elsőként a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjának képviselővel egyezetett, akik leszögezték, politikus-kormányfőt szeretnének és elutasították az előrehozott választásokat. Mircea Grosaru, az olasz kisebbség képviselője elmondta, az államfő nem említett neveket, csak általános elvekről beszélgettek. Másodikként az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) vezetői egyeztettek az államfővel. Cristian Diaconescu, a kormányt támogató alakulat tiszteletbeli elnöke leszögezte, továbbra is támogatják a jelenlegi kormánykoalíciót, és részt vennének egy új kormány megalakításában.

„Elviharzott” az RMDSZ

Elégedetlen moraj fogadta a Cotroceni-palotabeli sajtóteremben a bejelentést, miszerint az RMDSZ képviselői nem állnak ki a média képviselői elé, beszámolni az államfővel tartott konzultációról. Ennek hatására el is indultak a találgatások: vajon mit mondhatott nekik Băsescu, amitől így „elviharzottak”? Az újságírók az államelnöki hivatal sajtóirodájának egyik alkalmazottját faggatták, ő csak annyit mondott: vélhetően siettek a rendkívüli kormányülésre, hiszen az államfővel konzultáló RMDSZ-es küldöttség négy tagja közül három – Kelemen Hunor, Markó Béla és Borbély László – miniszter is. Sokat azonban nem volt idő találgatni, alig tíz perccel később már a Szociál-Liberális Szövetség társelnökei álltak a mikrofonok elé.

Semmiben sem értett egyet Băsescuval az USL

Crin Antonescu, Victor Ponta és Daniel Constantin azt részletezték, hogy semmiben sem értettek egyet Traian Băsescuval. Elsőként Crin Antonescu liberális pártelnök elmondta, az államfő lemondását kérték, hiszen - mint fogalmazott - „ez lenne a legjobb, legegészségesebb” az ország számára.

Az USL vezetői továbbá előrehozott választásokat kértek, érvelésük szerint minden demokratikus rendszerben ehhez a megoldáshoz folyamodnak a hasonló helyzetekben. Mivel Traian Băsescu mindkét kérésüket elutasította, Antonescu leszögezte, az ellenzéki pártszövetség nem fog „semmilyen konstrukciót” megszavazni, ami a jelenlegi, csődöt mondott kormánykoalíciót hatalmon tartaná. Victor Ponta szociáldemokrata elnök azzal egészítette ki kollégáját, hogy az előrehozott választások lehetőséget biztosítottak volna az országnak arra, hogy ne veszítsék el az egész évet politikai csatározásokkal, folyamatos kampányolással. „Már most megkezdődhetett volna az átmenet hatvan napos időszaka” – fogalmazott Victor Ponta.

Az alkotmány szerint előrehozott választásokra akkor van szükség, ha a miniszterelnök lemondásától számított hatvan napon belül megbukik két kormányalakítási kísérlet. Ebben az esetben a hatvanegyedik napon az államfő feloszlathatja a parlamentet. Ha Traian Băsescu ezt nem teszi meg, ügyvivő kormány vezeti az országot a választásokig.

Az RMDSZ nem akar technokrata kormányt

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök még a cotroceni-i konzultációk előtt közleményben fejtette ki a szövetség álláspontját a kialakult helyzetről. Eszerint az a legjobb változat, hogy politikai kormány alakuljon politikai támogatottsággal. „A kormány struktúrájának nem kell megváltoznia, viszont új kormányprogram szükséges. Minderről részletesen akkor tudunk beszélni, amikor ismerjük a miniszterelnök-jelölt személyét” – közölte Kelemen Hunor.

Hozzátette, az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsát mára hívta össze, hogy a kialakult helyzetet kielemezzék. A szövetség elnöke ismételten kihangsúlyozta, az RMDSZ nem zárkózik el az előrehozott választások lehetőségétől, viszont ezt csak akkor látja megvalósíthatónak, ha megegyezés jön létre a koalíción belül, és ezt támogatja az államelnök is, valamint az ellenzéki pártokkal is konstruktív párbeszédet folytatnak erről a kérdésről.

Boc: nem kell a hatalom

Emil Boc kormányfő a kabinet tegnap reggeli rendkívüli ülésén jelentette be lemondását. „Azt a döntést hoztam, hogy benyújtom a kormány lemondását, nem ragaszkodom a hatalomhoz” - jelentette ki. Elmondása szerint azért hozta ezt a döntést, hogy a társadalomban jelentkező feszültségek megszűnjenek. „A kormányzás során nagyon nehéz gazdasági döntéseket kellett meghoznom, nem azért mert így akartam, hanem mert kénytelen voltam” – mondta, és rámutatott, két évvel a gazdaság megingását követően Románia növekedéssel zárta a múlt évet. „A pénzügyi intézmények szerint Románia idén gazdasági növekedés terén túlszárnyalja az eurózónához tartozó országokat. Felkérem a politikai osztályt, hogy gyors ütemben állítson fel egy új kormányt” – mondta Emil Boc. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szűkszavúan kommentálta Emil Boc lemondását. A politikus kétségét fejezte ki, hogy egy független szakértő vezette kormány megkapná a parlament bizalmát.

Predoiu az ügyvivő

kep alairas

Cătălin Predoiu

Traian Băsescu államfő Cătălin Predoiut nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek, miután elfogadta Emil Boc lemondását. A pártfüggetlen Predoiu igazságügyi miniszterként tevékenykedett mind a liberális Călin Popescu Tăriceanu, mind pedig Emil Boc kabinetjében. Az ügyvivő miniszterelnök a délután folyamán kormányülést tartott, majd sajtótájékoztatón számolt be rövid és középtávú terveiről. Emlékeztetett, hogy több, különböző színezetű kabinetben is dolgozott már igazságügyi miniszterként és reményét fejezte ki, hogy ismeretlen hosszúságú mandátuma alatt ezt folytatni tudja majd. Az ügyvivő miniszterelnök is hangsúlyozta, a jövendő kormányfőnek politikai támogatásra van szüksége.

Vérszemet kaptak az Egyetem téri tüntetők

Az utóbbi napok átlagánál jóval többen tüntettek tegnap a bukaresti Egyetem téren, miután Emil Boc kormányfő bejelentette a lemondását.

kep alairas

Fotó: Salamon Márton László

A tiltakozókat nemcsak, hogy nem nyugtatta le a miniszterelnök távozása, hanem láthatóan vérszemet kaptak, és még hangosabban követelték Traian Băsescu államfő „fejét”. „Faceţi loc, faceţi loc, vine Băse` după Boc!”, azaz „Helyet Băsescunak, Boc után ő következik!”) – hangzott a Cotroceni felé intézett „biztatás”. Az Egyetem tériek találékonysága egyébként ismét megnyilvánult: a tüntetők kiállítást rögtönöztek a Nemzeti Színház előtti járdán, az Elena Udrea turisztikai miniszternek gyűjtött használt lábbelikből.

(S. M. L.)

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Adieu Merkozy!

Adio Merkozy! Bienvenue Merkollande! Meghalt a király, éljen a király! – így ment ez, mióta föld és a világ, s most sincs másképpen. Van, aki siratja, van, aki alig várta a Merkozy néven elhíresült francia-német vezető páros, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök olajozottan működő, egyhúron pendülő párosának széthullását, de egy valamiben kevesen kételkednek; mégpedig abban, hogy az elmúlt négy évben e két „államférfi” határozta meg az Európai Unió gazdaságpolitikáját, nem kis mértékben nemcsak a franciák-németek-görögök, hanem bizony a mi mindennapjainkat is. »

Gál Mária
Plágium

Lassan már az analfabéták is föl tudják mondani a szellemi termékek jogvédelmének szabályait, hogyan és miképpen szabad idézni a más dolgozatából, illetve mi a különbség a kisdoktori meg a szakdolgozat között? Mert lopni nem szép dolog – bár mindenki csinálja egy bizonyos tanultsági szint fölött. »

Krebsz János
Ankaro-damaszkuszáltan

Paradoxális oka annak, hogy Törökország régiómenedzseri státusépítése 2011 óta álldogál: éppen Szíria, az az ország, amelyet a közös határon fenyegetően tett-vett haderők csak 1998-ban tudtak meggyőzni arról, hogy jobb, ha nem támogatja a Kurd Munkáspártot. Az Aszad rezsim máris úgy látta, hogy egy Ankarával vívott háború kockázata nem éri meg, hogy a kurdokat felhasználva tartsanak Iránnal együtt sakkban egy NATO-tag és Amerika-barát országot, amely már akkor túl régióhangos volt az ízlésüknek. »

Ady András