keresés

Irán bombázása és a harmadik világháború

Vészhelyzetben a legvalószínűtlenebb szövetségek kovácsolódhatnak a Közel-Keleten. Ezúttal a közös ellenség miatt kerülhet egységfrontba Izrael olyan feudális szunnita monarchiákkal, mint Kuvait, Szaúd-Arábia, Bahrein vagy Katar. Ezekben az országokban – szemben számos nyugati országgal – halálosan komolyan veszik, amit Jeruzsálem évek óta az iráni fenyegetésről mond. Mást nem is tehetnek, hiszen az iszlám forradalom győzelme óta, jó harminc éve a fenyegetés közvetlen árnyékában élnek, és Szaddám Huszein rendszerének széthullása óta komolyabb arab fegyveres erő védelmében sem reménykedhetnek.

Levágni a kígyó fejét

Noha elvileg sem diplomáciai, sem más kapcsolat nem áll fenn Izrael és az őt el sem ismerő arab államok között, könnyen elképzelhető, hogy a színfalak mögött komoly egyeztetések folytak ezekben a napokban. Mint Dávid Menásri, a Tel-Avivi Egyetemen működő Iráni Tanulmányok Központjának igazgatója mondja: „Meg volnék lepve, ha Izraelben nem ismernék a szaúdi álláspontot, vagy Szaúd-Arábiában az izraelit.” A Perzsa-öböl arab államai nem egységesek Irán ügyében. Mérsékeltebb álláspontot foglal el a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorosnál fekvő Omán, amely szoros kapcsolatokat tart fenn Teheránnal, az olajban gazdag Katar állami légitársasága pedig a közelmúltban indította el iráni járatait. Ománt nyugtalanítja annak lehetősége is, hogy elhelyezkedésénél fogva a konfliktus közepébe csöppenhet, ha Irán megpróbálja lezárni a Hormuzi-szorost, ahol a világ olajkereskedelmének negyven százaléka zajlik. Az Öböl legerősebb állama, Szaúd-Arábia azonban már régóta az Iránnal való végső leszámolást fontolgatja, Ab- dullah király már 2008-ban sürgette, hogy „vágjuk le a kígyó fejét”.

Napokkal az ENSZ bécsi székhelyű Nemzetközi A- tomenergia Ügynöksége (NAÜ) jelentésének közzététele előtt több hírszerző szervezet szert tett annak tartalmára és azt ismertette kormányával; a jelentés legfőbb részei így már a hétvégére kiszivárogtak a sajtóba. Az egyiptomi Mohammed el-Baradei gyámkodásától megszabadult NAÜ ezúttal nem kívánja elkenni a valóságot, és a jelentésből meglehetősen riasztó kép kerekedik ki.

„Kemény szomszédság”

A pakisztáni, orosz és észak-koreai segítséget igénybe vevő Irán elkészítette egy nukleáris robbanófej számítógépes modelljét, s ezen kívül egyéb olyan lépéseket is tett, amelyek minden korábbinál egyértelműbben jelzik, hogy atomprogramja nem békés, hanem agresszív, pusztító célokat szolgál. Részben a NAÜ korábbi hozzáállásának, de az Obama-kormányzat és általában a Nyugat megbékéltetési politikájának következménye, hogy Teheránt már legfeljebb néhány hónap választja el attól, hogy termonukleáris fegyver birtokába kerüljön. A teheráni kormány – persze – hivatalosan továbbra is kitart amellett, hogy atomprogramja csakis energetikai célokat szolgál. Ali Akbár Szálehi külügyminiszter állítja: a NAÜ a hamisított amerikai hírszerzési jelentéseken alapuló amerikai politika „cselédje” lett. Tény azonban, hogy Irán számos alkalommal fenyegette megsemmisítéssel Izraelt, folyamatosan támogatja az Izrael elleni terrortevékenységet folytató csoportokat, és minden eszközzel szítja a térség más országaiban élő síita kisebbségek lázongását.

Simon Peresz izraeli államfő a Jiszráél Hájomnak kijelentette: „Az Irán elleni katonai csapás lehetősége valószínűbb, mint a diplomáciai opció véghezvitele”, ám Izraelnek gondosan mérlegelnie kell minden alternatívát, mielőtt katonai lépésre szánja el magát. „Nem gondolom, hogy már megszületett volna a döntés az ügyben, de úgy tetszik, Irán közben egyre közelebb jut a nukleáris fegyver birtoklásához.” Ehud Barak védelmi miniszter a BBC-nek adott interjújában azt állította: az iráni politika nukleáris fegyverkezési hajszát indíthat meg a térségben, és az eddiginél jóval nagyobb befolyáshoz juttathatja Iránt a Közel-Keleten. Szerinte a „bénító” szankcióknak elvileg elegendőnek kell lenniük Iránnal szemben, de ő sem zárta ki a katonai megoldást. „Kemény szomszédsággal élünk”, fogalmazott. „Nincs könyörület a gyengék számára.” Elemzők szerint az Irán megtámadására adott zöld fényt jelentheti a Pentagon egy magas rangú illetékesének kijelentése, noha Leon Panetta védelmi miniszter és Barack Obama elnök is óva intette Jeruzsálemet egy ilyen lépéstől, amely akár a harmadik világháború kirobbanását is magával hozhatja.

Izrael bombázta Irakot

Izrael alapvető doktrínái közé tartozik, hogy a vele ellenséges országokat meg kell akadályozni tömegpusztító fegyverek birtoklásában. Ennek az elvnek az alapján 1981-ben légitámadással semmisítette meg Irak osziraki atomerőművét, 2007-ben pedig hasonló akciót hajtott végre Szíria ellen. Egy évvel ezelőtti sajtójelentések szerint közös amerikai–izraeli hackerprogram a Stuxnet nevű számítógépes vírussal vetette vissza az iráni atomfegyverkezést – ennek hátrányait azonban az irániak már ledolgozták. Irak 1991 elején több száz Scud rakétát lőtt ki az idősebb Bush és James Baker külügyminiszter kormányzata által tétlenségre kényszeríttet zsidó államra, ahol ennek következtében közepes anyagi károk keletkeztek, és egy ember életét vesztette.

  aktuális röviden

  aktuális