keresés

Hitel után – törlesztés

A Nemzetközi Valutaalap Romániával foglalkozó küldöttségének vezetője, Jeffry Franks mostani bukaresti vizsgálódásai alkalmával is felváltva dicsért-bírált, alapvetően azonban elfogadhatónak tartotta a romániai gazdaság sarokszámainak alakulását.

Esedékes részletek

A gondok azonban csak most kezdődnek, amikor nem csak a felvett pénzt kell visszafizetni, de a tekintélyes összegekre rúgó kamatokat is. Az idei esztendőtől kezdve 13,4 milliárd eurós valutaalapi kölcsönt kell Romániának kifizetnie. 2015-ig a Nemzetközi Valutaalaptól felvett pénzt kell törlesztenie, 2015-től kezdődik meg az Európai Bizottságtól kapott öt milliárd euró megadása, 2022-ig kell visszaadni a Világbanktól kapott 600 millió eurót. Ilyen szempontból nem a mostani év lesz a legnehezebb, hiszen idén „mindössze” 1,31 milliárd különleges lehívási jognak megfelelő összeget kell törleszteni, ami további 320 millióval kiegészülve meghaladja az 1,6 milliárd különleges lehívási jogot. Jövőre viszont ennek közel a háromszorosát kell majd kifizetni, akárcsak 2014-ben, hogy a következő esztendőben ismét nagyjából az idei törlesztések szintjére csökkenjen az adósság. A különleges lehívási jog a Nemzetközi Valutaalap speciális „pénzneme”. Árfolyama, akárcsak minden valutáé ingadozó. 2009-ben, amikor a bukaresti illetékesek a készenléti hitelszerződést megkötötték, egy különleges lehívási jog 4,6 lejt (1,1 eurót) ért, árfolyama viszont jelenleg már 5,1 lej (1,2 euró).

Üres államkassza

Az idei visszafizetéseket megkönnyíti az a körülmény is, hogy a kormányra háruló részletek viszonylag szerények, a teljes tartozásból 9 milliárd eurót a Román Nemzeti Banknak kell majd törlesztenie – a központi jegybank valutatartalékai pedig elégségesnek mondhatók.

Az állam kasszája viszont továbbra is üres. A kormánynak már a valutaalapiakkal létrejött hitelszerződés megkötése nyomán is arra volt szüksége, hogy drasztikusan megnyirbálja a közalkalmazottak fizetéseit és 19 százalékról 24 százalékra emelje a hozzáadott értékadót. A rá háruló kölcsönrészlet törlesztéséhez a jelenlegi körülmények közepette megintcsak rákényszerül az adók, illetékek megemelésére, vagy a jövedelmek újabb lefaragására – bár ez utóbbinak kisebb a veszélye, igaz, az előbbieket sem lehet már nagyon tovább növelni. Ezt ugyanis megnehezíti az a tény is, hogy Románia a hitelezőkhöz intézett szándéklevelében biztosította nemzetközi partnereit, nem kerül sor a jövőben az adóterhek növelésére, illetve, hogy a vállalkozások kiszámíthatósága és a stabilitás kedvéért a lehetőségek szerint nem változtat az adórendszeren sem.

Pénzügyi szakemberek véleménye szerint egyébként a bérek befagyasztása például öt százalékos éves inflációsszint mellett a vásárlóerő számottevő, akár 40 százalékot is elérő csökkenésével járna. Mindezek az intézkedések súlyos társadalmi feszültségekhez vezetnének, amire egyetlen kormánynak sincs szüksége, és különösképpen igaz ez a sorozatos utcai tüntetésekkel szembenéző Boc-kabinet esetében.

Különösebb gazdasági növekedésre idén sincs kilátás, nagyrészt azért, mert a bruttó nemzeti össztermék alakulását 65 százalékos arányban a fogyasztás befolyásolja. A pénzhiány miatt azonban a kereslet visszaszorul, a bruttó nemzeti össztermék képzéséhez hozzájáruló ágazatok – a mezőgazdaság, az ipar, a kivitel – mindössze 35 százalékos részarányával viszont képtelen lesz egymagában a nemzeti vagyon gyarapodásának húzóerejévé válni.

Honnan jöhet a pénz?

A kormánynak pénzszerzésre így már csak az a lehetősége maradna, hogy vagy megnöveli az európai alapokból lehívható összegeket (amire viszont, amint azt az utóbbi évek tapasztalata világosan bebizonyította: képtelen), vagy jelentősebb külföldi beruházásokat vonz be – csakhogy a jelenlegi gazdasági-pénzügyi válság, a választási évben várható politikai csaták és bizonytalanság, továbbá az ilyen körülmények között biztosra vehető populista intézkedések körülményei között rendszerint alaposan megcsappan a befektetői kedv.

Így annak a legnagyobb a valószínűsége, hogy a kormány a bankoktól vesz fel kölcsönt, a valutaalapi részletek törlesztésére, ami természetesen csak az adósságösszeg továbbgörgetését jelenti.

A román kormány Nemzetközi Valutaalaphoz eljuttatott szándéklevelében, a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedések sorában egyebek között azt is leszögezi, hogy a mezőgazdasági ágazat esetében az állami költségvetésből nyújtott szubvenciókat a jövőben az Európai Uniótól lehívható alapokkal helyettesíti. Hazai szakemberek ezt az elképzelést erőteljesen bírálják. A Romániai Magántőkével Működő Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke, Costel Olteanu szerint ez a lépés az ágazatnak juttatott támogatások visszafogását jelentené. Emellett a kormány kiengedné a kezéből a mezőgazdaság irányítását, ezzel pedig veszélyeztetné a lakosság élelmezési biztonságát. Ehelyett inkább arra lenne szükség, hogy a bukaresti illetékesek kedvező kamatok mellett vegyenek fel pénzt a mezőgazdaság támogatására a Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Bizottságtól és a Világbanktól, ahogyan a 3 százalékosnál nem magasabb kamatlábat kiharcoló Görögország tette.

  aktuális röviden

  aktuális