Bizonyítvány-magyarázás
Orbán Viktor az elődeire mutogatott tizennegyedik évértékelő beszédében
ÚMSZ-összeállítás | 2012-02-08 00:35:49
A januári békemenet résztvevőinek mondott köszönettel kezdte Orbán Viktor 14. – mintegy félórás – évértékelő beszédét tegnap a budapesti Millenárison.
„Ami sűrűbb a levegőnél”
A miniszterelnök hozzátette: a kormányváltáskor tudták, hogy nyolc év hibáit és mulasztásait nem lehet néhány hónap alatt jóvátenni; a szocialista kormányok ugyanis „mindent eltüntettek, ami sűrűbb a levegőnél”, és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt mihez nyúlni. Orbán Viktor azt mondta: ha most akkora volna az ország adósságállománya, mint 2002-ben volt, akkor „mi adnánk kölcsönt a Nemzetközi Valutaalapnak”, és azon kellene vitatkozni, hány új kórház és gyár épüljön. A szocialisták azonban visszanyomták az országot egy „adósságketrecbe”, ezt pedig nehéz lesz megbocsátani – tette hozzá. Az államadósság csökkentése nélkül Magyarország ma ott tartana, ahol Görögország: elveszítette volna a függetlenségét. Orbán Viktor szerint azok kifogásolják az új alaptörvényt, akik itthon és külföldön Magyarország folyamatos eladósításában voltak érdekeltek, ebből húztak anyagi és politikai hasznot. Kifejtette: a január 1-jétől hatályos új alkotmány előírja az adósság csökkentését és a költségvetési egyensúly megőrzését, meggátolva, hogy felelőtlen kormányzatok újabb nemzedékek jövőjét dobják zálogba.
A Fidesz önmaga mögött áll
A Fidesz üdvözli, hogy a miniszterelnök egyértelműen kiállt Magyarország nemzeti érdekei, az arányos adózás, a családok támogatása, a tisztességes munka megbecsülése és az elszámoltatás fontossága mellett. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője közleményben tudatta: a miniszterelnök és kormánya mindenben számíthat a Fidesz támogatására.
Fotó: MTI
Orbán Viktor értékel. Felesége azt tanácsolta, mondjon el mindent. „Abból baj lesz” – felelte a férj
Orbán „keszonbeteg”
Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor „keszonbetegségben” szenved, évértékelőjében ugyanis nem Magyarországról beszélt, hiszen az elmondottaknak semmi közük a magyar valósághoz. Az MSZP elnök-frakcióvezetője nevetségesnek nevezte, hogy a miniszterelnök azt a középosztályt jelölte meg legfőbb társadalmi bázisaként, amely a szegények mellett a leginkább megszenvedte kormánya gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseit.
Az LMP véleménye szerint a beszéd nem évértékelő volt, hanem „hazugságbeszéd” – reagált Karácsony Gergely. Az LMP frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: Orbán nem fogadta meg a felesége tanácsát, hogy mondjon el mindent. Meglátása szerint a beszédből kimaradt a valóság, „és ami benne maradt, az nem minden volt, hanem a semmi és azok a hazugságok, amelyek eddig is jellemezték az Orbán-kormány politikáját”.
A Jobbik szerint bár felfokozott várakozások előzték meg a beszédet, csalódást okozott, mert kevés konkrétum és egyetlen újdonság sem hangzott el benne – jelentette Gyöngyösi Márton frakcióvezető-helyettes.
vélemény
Adieu Merkozy!Adio Merkozy! Bienvenue Merkollande! Meghalt a király, éljen a király! – így ment ez, mióta föld és a világ, s most sincs másképpen. Van, aki siratja, van, aki alig várta a Merkozy néven elhíresült francia-német vezető páros, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök olajozottan működő, egyhúron pendülő párosának széthullását, de egy valamiben kevesen kételkednek; mégpedig abban, hogy az elmúlt négy évben e két „államférfi” határozta meg az Európai Unió gazdaságpolitikáját, nem kis mértékben nemcsak a franciák-németek-görögök, hanem bizony a mi mindennapjainkat is. »
Gál Mária
PlágiumLassan már az analfabéták is föl tudják mondani a szellemi termékek jogvédelmének szabályait, hogyan és miképpen szabad idézni a más dolgozatából, illetve mi a különbség a kisdoktori meg a szakdolgozat között? Mert lopni nem szép dolog – bár mindenki csinálja egy bizonyos tanultsági szint fölött. »
Krebsz János
Ankaro-damaszkuszáltanParadoxális oka annak, hogy Törökország régiómenedzseri státusépítése 2011 óta álldogál: éppen Szíria, az az ország, amelyet a közös határon fenyegetően tett-vett haderők csak 1998-ban tudtak meggyőzni arról, hogy jobb, ha nem támogatja a Kurd Munkáspártot. Az Aszad rezsim máris úgy látta, hogy egy Ankarával vívott háború kockázata nem éri meg, hogy a kurdokat felhasználva tartsanak Iránnal együtt sakkban egy NATO-tag és Amerika-barát országot, amely már akkor túl régióhangos volt az ízlésüknek. »
Ady András
Hozzászólások
Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.
Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!