keresés

A világháló középkora?

Bizonyos fokig a kollektív bűnösség elvét érvényesíti, amolyan internetes rendőrséget vezetne be a Hamisítások Elleni Kereskedelmi Egyezmény (ACTA) alkalmazása.  Mindennek nyomán a világháló középkora köszöntene be, az internet valóságos inkvizíció fennhatósága alá kerülne – állítják IT-szakemberek.

Szolgáltatók teljhatalma és kiszolgáltatottsága

A dokumentum hivatalos célja a szellemi termékeket lenyúló kalóztevékenység megakadályozása lenne, ugyanakkor azonban az ACTA lehetővé teszi a fellépést nem csak az interneten hozzáférhető szellemi termék, de mindenféle más, szerzői joggal védett cikk – mint például a generikus gyógyszerek – hamisítása ellen. Rendelkezései azonban a világhálót érintik a legdrasztikusabban.

A korlátozások mindenekelőtt a fájlmegosztó honlapokat sújtják. Ezek felhasználását eddig is szabályozta az Európai Unió törvénykezése, most azonban sokkal szigorúbb követelmények lépnének életbe. Így például az internetszolgáltató gyakorlatilag behatolhatna a felhasználó számítógépébe, és jelenthetné bármely szerzői jogvédői testületnek a jogvédett termékek lemásolását. Mindehhez bírósági felhatalmazásra sem lenne szüksége. Mi több, a hatóságok kötelezhetik is a szolgáltatót arra, hogy az illetékes szerveknek információkat nyújtson arról, milyen anyagokat töltött le a felhasználó, mennyit időzött az egyes oldalakon, melyek a világhálós navigálási szokásai.

Ezzel amolyan határokon átnyúló „szellemi rendőrség” jönne létre, amely az igazságszolgáltatás mellőzésével azonosíthatná és büntethetné a vétkeseket.

A kalózt az első lépésben figyelmeztetnék, a vétség megismétlődése esetében viszont zárolhatják IP-kódját, amivel gyakorlatilag letiltanák az internet használatáról. Egyszersmind kártalanításra kötelezhetnék, de akár bíróság elé is állíthatnák és szabadságvesztésre ítélhetnék. Az ACTA alkalmazása nyomán a nagy „szellemi termékgyártók” elérhetik a kalózletöltésekre lehetőséget adó internetes oldalak bírói meghatalmazás nélküli, automatikus megszüntetését is.

Az ACTA hívei szerint az egyezmény nem sérti az interneten a szabad véleménnyilvánítás jogát, nem cenzúráz és nem is szüntet meg oldalakat, csupán a nagy károkat okozó kalóztevékenységet fogná vissza.

Pszichózisveszély

Megfigyelők szerint viszont nem véletlen, hogy a dokumentumot a nemzetközi nagyvállalatokkal, iparóriásokkal rendelkező országok is aláírták, így az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Kanada és Ausztrália. Rendelkezései ugyanis nyilvánvalóan a transznacionális korporációk érdekeit szolgálják. Alkalmazásának következményeit röviden így lehetne összegezni: vége az ingyenesen letölthető internetes tartalmaknak. Ilyen körülmények között a You Tube, a Wikipédia, a Twitter, a Google választhat: vagy eltűnik a világhálóról, vagy át kell alakítania egész üzletpolitikáját, oly módon, hogy szerzői jogvédelem alá eső szellemi termékek csakis fizetség ellenében legyenek letölthetőek.

Ez önmagában még rendjén is lenne, hiszen a szellemi tulajdon eltulajdonítása is lopásnak minősül. Csakhogy az ACTA szinte korlátlan lehetőséget nyújt a visszaélésre, a túlkapásokra, az információhoz való szabad hozzájutás jogának akár drasztikus korlátozására is. Tekintve, hogy az internetes szolgáltató ellenőrzése alatt tarthatja a letöltéseket, a felhasználó a kiszolgáltatottá válna. Ez, az egyéni szabadságjogok megengedhetetlen megcsonkítása mellett, valóságos pszichózist is kiválthatna, a felhasználó – félelmében – hajlamos lenne arra, hogy jószántából feladja bizonyos jogait, még mielőtt azokat bárki is megnyirbálná.

Az első áldozat

De a szellemi termékek jogtalan eltulajdonításával akár megrendezett helyzetek megteremtése alapján is meg lehetne vádolni bárkit, ez a lehetőség pedig az egyéni szabadságjogok további korlátozására adna lehetőséget, elsősorban a kevésbé fejlett vagy szilárd demokráciával rendelkező országokban – amelyekből bőven akad például a közép- és kelet-európai térségben is.

Az ACTA méltánytalan helyzetet teremtene a piacokon is. Alkalmazásával ugyanis az IT-nagyhatalmak, éppen a szerzői jogdíjak megszegésével járó következmények meglebegtetésével, könnyen letörhetik a konkurenciát, mindenekelőtt természetesen a kisebb cégeket.

Bár az ACTA hívei igyekeznek igazolni a korlátozások jogszerűségét és szükségességét, mindezt megkérdőjelezi az a tény, hogy a dokumentumot teljes titokban dolgozták ki. A nyilvánosságra kerülésével kiváltott nemzetközi botránynak már áldozata is van: a napokban lemondott tisztségéről az Európai Parlamentnek a dokumentummal foglalkozó jelentéstevője, Kader Arif, aki lépését az egyezményt előkészítő hivatalos személyek által beindított „példátlan manőverezése elleni tiltakozásnak” szánta. Az illetékeseket egyebek között azzal vádolta, hogy teljes mértékben elhanyagolták a civil társadalmakkal történő konzultálást, illetve, hogy az előkészítés során tanúsított megengedhetetlen titkolózásuk miatt a folyamat a legnagyobb mértékben nélkülözte az áttekinthetőséget.

Az egyezményt 21 más uniós országhoz – közöttük Magyarországhoz – hasonlóan Románia is aláírta, méghozzá a japán külügyminisztériumban. Igaz, az aláírásnak egyelőre csak jelképes értéke van, a dokumentumról idén nyáron döntenek majd az Európai Parlament honatyái.

  aktuális röviden

  aktuális